AZ UTEDátum: 2019-03-24

1885 - Uj-pesti Torna Egylet* története

*korabeli írásmód szerint

A XIX. században az ipar robbanásszerű fejlődése nagy változásokat hozott egy addig jelentéktelen község életében a főváros tőszomszédságában. A technika és a modern kultúra fejlődésével együtt nőtt naggyá hazánk legnagyobb gyárvárosa, Újpest.

A dinamikusan urbanizálódó község éltető eleme volt az ipar, amely megteremtette Újpest minden irányú előrehaladásának anyagi körülményeit.

1885-ben néhány sportolni vágyó újpesti fiatalember megalapította a ma már közel százötven éves Újpesti Torna Egyletet. Minthogy a testedzést ekkoriban hazánkban a tornasport jelentette, ezért természetes volt, hogy az újpesti sportolók első tömörülése e sport jegyében ment végbe. Az alapítók az ifjúság tüzes lelkesedésével álltak az új eszme híveinek sorába és kitartó munkával láttak neki a fiatal egyesület megszervezésének.

Goll János kereskedelmi iskolai tanár, akinek lakásán az újpesti Deák utcában immár nem először jöttek össze legjobb barátai, név szerint: Berényi Antal, Székely-Sonnenfeld Ábris és Ugró Gyula, koccintásra emelte poharát. A nagy és szép vállalkozásra ittak, most még csak ők négyen. Volt bennük öröm is, szorongás is, de az első igen fontos lépést megtették. Ezzel indult az UTE családi időszámítása.

Goll János tanár, az UTE első elnöke és egyik alapítója.

A hivatalos zászlóbontásra valamivel később került sor. Húsz lelkes ifjú 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében kimondja az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze 78. Ennyien fogadják el a klub jelszavát: Épség, Erő, Egyetértés. S ennyien egyúttal azt is, ami a későbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi: legyen az UTE színe lila-fehér.

Az alakuló közgyűlés azonnal megválasztja az egyesület első vezérkarát:

• Elnök - mi sem természetesebb - Goll János
• Alelnök: Farkas Gyula
• Titkár: Ugró Gyula
• Pénztáros: Székely-Sonnenfeld Ábris
• Ellenőr: Eisner Róbert
• Jegyző: Héderváry-Hádl Sándor
• Ügyész: Dr. Kolpaszky István
• Művezető: Berényi Antal

A vezérkar első dolga az, hogy tornaterem után nézzen, ám anyagi lehetőségeik szűkösek, megfelelően felszerelt testedző helység akkoriban még az újpesti iskolákban sincs. A körülményekkel megalkudva az István téren frissiben felépült Heisz Tamás - féle ház két kis szobáját veszi bérbe az UTE, ennyire futja az alapítók összeadott garasaiból. A következő lépés: a két kis szobát nagyobbá varázsolni. Nincs mit tenni, le kell dönteni a közfalat, különben nem jut hely a gimnasztikára, érdekes mozzanat ez a faldöntés, akár jelképesnek is tekinthető. Mintha az UTE már ekkor - és így is - demonstrálni kívánná, hogy a falakat nem kedveli. Noha alapító tagjai a polgárságból kerülnek ki, az egyesület sem elveiben, sem gyakorlatában nem zárkózik el más társadalmi osztályok elől. A munkásság elől sem, amely az iparosodó községnek a legnagyobb osztálya lesz, s így a sportélet bázisa. Amikor annyi más klub mesterséges sorompókat emel és a korszak kasztszellemét érvényesíti, az UTE már születésekor is eléggé tágra nyitja kapuit, s ehhez a magatartásához a jóval későbbi, lelket-gerincet nyomorító időkben is hű marad.

Térjünk azonban vissza a hőskorhoz. Alig, hogy leomlik a klubház két szobáját elválasztó fal, jókora törmelékhalmazt hagyva maga után, már újabb és újabb - mai szemmel kisszerű, sőt nevetséges - gondokkal találja magát szemben az UTE gárdája. Használt csert kell például kunyerálni a Wolfner-Gyártól, hogy legyen mivel bekenni a padlót. A cser illata pedig nem valami kellemes. A tornászok szerencsére állják a bűzt, kitartóan csiszolják gyakorlataikat.

A kezdeti ambíció halhatatlan bizonysága az a tény, hogy az UTE születésével egybeeső 1885. évi országos kiállítással kapcsolatosan megtartott országos tornaversenyen az UTE negyven tagú tornász-csapata már részt vett, és a díjazott csapatok között szerepelt és elismerő oklevelet kapott győzelme jutalmából. A lila-fehér színek tehát már az első startnál győzelmet arattak!

A Herkules nevű korabeli testgyakorlati közlöny így számolt be az UTE megalakulásáról és első sportsikeréről az 1885. július 14-i számában:

"A főváros részének tekintjük máris e kies szomszéd várost, mely idővel bizonnyal összenő szülővárosával. Nem akarjuk sehogy sem Uj-Pestet vidéknek ismerni, mert ipara, kereskedelme és rohamos fejlődése csakugyan lépést tart a fővároséval. Egy új mozgalom nyert fényes sikert a napokban, mely ismét méltóvá tette Uj-Pestet fővárosi jellegéhez. - Megalakult ugyanis az uj-pesti torna-egylet és megtartá szép sikerrel első dísztornázását Uj-Pest a most megalakul torna-egylettel határozottan nagyban emelkedett az ország színe előtt. Mindenki tudja, hogy egy ily egylet létezéséhez elsősorban művelt középosztályú ifjúság és lelkes férfiak kellenek. Hiába volna ezek nélkül a városnak bármily áldozatkészsége, mert első a testgyakorlatoknál is a szellemi műveltség és csak ezek támogatására kell az anyagi segítség. Hanem ez mindenkor kell. Nagy baj országos erősödésünknél, hogy az egyes városok és hatóságok épen nem tartják kötelességüknek a testgyakorló egyletek támogatását Míg külföldön állami és városi segéllyel alakul meg számos egylet, addig nálunk még a gyakorló helyek kölcsönbe kaphatása is ritka eset. Pedig a helységeknek is érdekükben áll a sportmozgalmak felsegélése, mert ezzel a város jóhírneve is emelkedik.
Uj-Pesten is tudtunkkal azért húzódott ily soká az egylet megalakulása, mert minden szükséges eszközt a magánosok jóakaratától kellett kieszközölni. Mindenesetre ily körülmények között kettős az érdem és az elismerés, mely az alakító egyleti tagokat illeti, de azt hiszszük, ezutáni munkálkodásunkban Uj-Pest hatósága támogatására is számíthatnak. Az új egylet alakulása nemcsak abból a szempontból fontos, hogy általa tényleg a fővárosi tornászok száma növekedik, de azért is, hogy Uj-pest példája kétségkívül sok nála népesebb helységben is megteremti a torna-egyletet. Hisz, ha egy 14-15 ezer lakóval bíró helység kevés küzdelemmel ily szép sikerrel egyletet alkot, úgy hazánk hány városa követheti a példát! Minden nehézség eloszlik pár erélyes férfi buzgósága előtt, erre is példa az új egylet alakulása, hol pár buzgó férfi munkája százak dolgát végzé. Az egylet alakulását követő dísztornázás lefolyása minden szemlélőt meglepett. Itt nem egy új egylet tagjainak tétovázó mozdulatai, hanem képzett tornászok szabatos gyakorlatai gyönyörködtettek. A megfejtése az a dolognak, hogy a lelkes vezetők nem várták be a formális megalakulás idejét, hanem már hosszabb ideje edzik a tagokat a tornázásban.
A dísztornázáson megjelent nagy közönség osztatlan tetszése és az ünnepély anyagi sikere mind arra vallanak, hogy Uj-Pesten a tornázás hálás talajt talált, s hogy az egylet vezetése kitűnő kezekben van.
Számos ily ifjú egylet gyenge hazánknak, hogy mire ezek vének lesznek, hazánk erős legyen."
VIDA GYULA

Csak hát tornaszer is kellene a győzelmek gyarapításához, ehhez pedig sok pénzre van szükség. Ekkor - és korántsem utoljára - a szerencse veszi pártfogásába az egyesületet. Nem várt ajándék hull az újpestiek ölébe: alelnökük Győri Farkas Gyula 60.000 forintot örököl és ennek számottevő részét az UTE javára ajánlja fel. Így szerez a klub korlátot, lovat, köteleket, sőt súlyzókat, vívósisakokat, tőröket, s egyéb sporteszközöket is. A tornaszakosztály már ezek után nem árválkodik egymagában, létrejön az újpesti vívók szakosztálya, majd - harmadikként - az atlétáké.

Az UTE Újpesten nemcsak a sportot jelenti a község lakói számára, de messzeföldön híres mulatság kitűnő szervezője is. Az évről-évre sikeresen megrendezett farsangi UTE-bál belépőjegyeiből és a felülfizetésekből csinos jövedelmet húz már az egyesület. Az UTE-bál hamarosan Újpest nagyközség reprezentatív táncestéje lesz. S nem utolsó sorban: kultúrált reklámozója a testnevelésnek, a szervezett sportnak.

lA legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest. A lila-fehérben szereplő csapat 20-szoros magyar bajnok, 21-szeres magyar bajnoki második helyezett, 18-szoros magyar bajnoki harmadik helyezett, 10-szeres magyar kupagyőztes, 6-szoros kupadöntős, 3-szoros magyar Szuperkupa-győztes, Nemzetek Tornája-győztes, 2-szeres KK-győztes.

Magyarország legsikeresebb labdarúgócsapata. Újpesten az alapítást követő 14 évben csak szertornára, atlétikára szakosodtak. A labdarúgó szakosztály 1899-ben kezdte meg működését.

Az Újpest történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta 2008. augusztus 30-án, amivel az élvonalbeli mérkőzések számát tekintve az örök-ranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost

Az UTE 135. születésnapjára kiadott emlékbélyeg

Eddig a kezdetekről szóltunk. Az UTE a későbbiek folyamán az ország legnagyobb sportegyesületévé nőtte ki magát, szinte valamennyi sportágban élen járt, és a mai napig is magasan a legtöbb olimpiai pontot szerezte a hazai sportegyesületek között.